Hét, megérett a méz

A tizedik és a tizenegyedik fejezet történései, amiben nem tudom, mi történik, de nem baj, mert Ana sem...

Inkább a macskák.

Tízedik fejezet:

Tegyük tisztába a dolgokat: Christian azt mondja neki, HA szeretne találkozni édesanyjával, akkor öltözzön fel. Majd közli vele, hogy ha nem akarja, hogy felöltözetlenül rángassa ki megismerkedni vele, akkor öt percen belül kész kell, hogy legyen. És én még azt hittem az én szüleim sürgetnek frusztrálóan.

A „most keféltem *bármi*”-ből elegem van (haj/ruha/stb.). Egyszer oké. Kétszer oké. De két oldalon belül négyszer? Miért?

A tudatalattija egyetlen eddigi hibája, hogy nem tudja a ribanc szó jelentését. Elég specifikus definíciója van, ami nem tartozik a témához, de az, hogy valaki felvegye a szexpartnere bármely felajánlott ruháját, nem tartozik bele.

Egyébként meg: tudva, hogy ki játssza Greyt a filmben, senki nem tud meggyőzni, hogy a film nem egy fizetett Calvin Klein reklám.

„Dr. Trelevany-Grey kezet nyújt. T… mint Trelevany? A kezdőbetűje.” Annyira szeretném azt hazudni nektek, hogy ez nem idézet. Annyira. (Nem, szövegkörnyezetben sincs értelme.)

Taylornak mindenféle különjáratai lehetnek, ha még Anának is feltűnt, hogy a semmiből testesedett meg előttük. Vagy ő Sebastian egyik reinkarnációja és olyan gyors, hogy senki nem tudja a szemével követni. Egy démoni komornyik… Megmagyarázná, hogy Christiannek honnan van huszonhét évesen multi milliárdos cége.

Kivel kéne osztozkodnod, te kretén? Ana egyértelműen jelezte, hogy nem akar Joséval kavarni. Még mielőtt lefeküdtetek volna. Majd lekoptatta a srácot. És most úgy viselkedsz, mintha elvonult volna legalább tíz perce bájcsevegni vele.

MÉG A KIKÚRT KOMORNYIK IS SAJNÁLJA ANÁT, MERT EZZEL A FASZIVAL HOZTA ÖSSZE A SORS, MEG A SAJÁT HÜLYESÉGE!

Ezen az oldalon megszámoltam, a végtelen számú mondatszerkezeti gyöngyszemen kívül, négy márkát. Négyet. Ez olyan, mintha a Super Bowl szünetében lévő valamelyik reklámot nézném. Bár azok általában jól vannak fogalmazva és egyszerre csak egy dolgot reklámoznak.

Most nem tudom, hogy Grey fel akarja-e hizlalni Anát, mielőtt megsüti, vagy azért eteti állandóan, mert Ana azon a hat napon (hat napjai ismerik egymást, plusz-mínusz Ana vizsgahete) Ana képtelen volt bármit is magába tömni, mert vagy túl zavarban volt, vagy túl felizgult volt.

Szóval van a, még alá nem írt, szerződésben egy olyan bejegyzés, miszerint nem rendelhet azt inni, amit akar, hanem azokat a puccos borokat kell innia, amit Christian rendel neki. Hát, ha olyasmit akarsz, amit nem szeretsz, a te bajod. Nyilván eltalálja az ízlését… Nyilván.

Most leírta még egyszer a vendéglős jelenetet Alkonyatból. Zseniális.

Szóóóval. Christian azért egy erőszakos faszfej, mert amikor kicsi-Grey volt, akkor a dominája rendszeresen verte. Most pedig ő ugyanezt teszi a saját alárendeltjeivel. Had ne sajnáljam már. Azt meg egyszer már kérdeztem a domina interjú alanyaimtól, hogy vernék-e a párjukat, nem kérdezem meg még egyszer.

Ráadásul elbagatellizálják az egészet. Most vallotta be gyakorlatilag az első embernek, hogy verték és erőszakolták tinédzserként és ehhez kedélyesen mosolyog. És csodálkozunk, hogy ilyen média kép után az emberek nem merik bevallani, hogy bántalmazták őket. Innentől kezdve az egy teljesen jogos félelem, hogyha valaki, aki ilyen szituációban volt, attól fél, hogyha elmondaná bárkinek azt a választ kapná, hogy: „Ugyan már! Hiszen egy gazdag és gyönyörű, nálad idősebb nő vetett rád szemet és vezetett be a szex rejtelmeibe. Mit számít az, ha néhányszor elvert. Különben is, fiatal fiú voltál. 

Olyan nem lehetett, hogy nem akartál szexet. Látod, a Greyt se rázta meg a dolog. Lehet azért, mert ő egy igazi férfi, te meg egy kis hisztis punci vagy.” És higgyétek el, nem venném ennyire komolyan a könyvet, ha nem tudnám, hogy Angliában több kötetet adtak el belőle, mint Harry Potterből, az USA-ban, pedig többet, mint a Zabhegyezőből (pedig azt a könyvet nem is szerettem igazán) és ez csak kettő azok közül a könyvek közül, amik közel értelmes emberi kapcsolatokat és embereket mutatnak be és meg sem közelítik ennek az agymenésnek az eladási szintjét. Ezt a példát ismerik az emberek. A többit nem. Az meg, hogy az értelmes emberek nagy része nem veszi észre, hogy az ilyen meséknek és szennyeknek milyen tömegmanipuláló hatása van, az nem az én bajom. Pontosabban de. Mert majd egyszer lesz egy fiam. Ne adj’ Isten azt a fiamat meg fogja erőszakolni, valami némber. És egy egész társadalom fog ujjal mutogatni rá, ha ki meri nyitni a száját, ami miatt mindenféle pszichés elváltozások fognak kialakulni a személyiségében és az hagyján, hogy nekem kell végignéznem, hogy a saját fiam tönkremegy, de még engem is fognak hibáztatni érte, mert félreneveltem. És nem is feltétlen kell a saját gyerekemnek lennie, lehet az az unokaöcsém, az unokám, vagy csak egy ismerős, akit szeretek és féltek. Tudom, hogy mindez azért lenne, mert a „társadalom hetven százaléka egy unintelligens barom”, de ha nem tűnt volna fel, még mindig ők vannak többen. Ez egy zseniális alkalom lett volna erről beszélni. De nem. Mert ők puszi pajtások és Grey szerelmes volt. Tehát elvárandó, hogy a gyerekkori erőszakolóddal a későbbiekben jóban legyél. Én még azokkal sem találkozom szívesen, akik csúfoltak általánosban, nemhogy azzal, aki vert tinédzserként! Jelezném, ő itt a stabil, erős, követendő főhős.

Visszazuhanhatunk?

Ha az információ, amit megtudtál, a „kelleténél több”, akkor miért akarsz többet tudni?

Az emberek úgy gondolják, hogy valaki, akit (Ana szavaival) tinédzserként bántalmazott az exe és még mindig puszi pajtások ezzel a nővel, mentálisan stabil. Én meg csak ülök és nem értek.

Most. Ana. „Belső istennője”. Alamuszin. Vigyorog. Azon. Hogy. Kate. Első. Alkalma. Annyira. Rossz. Volt. Hogy. Egy. Évébe. Telt. Kiheverni?! Ez a nő nem szimplán ostoba, de még egy gusztustalanul gerinctelen kis geci is. Ő a legjobb barátnőd, te mocskos ribanc! (Itt helyes a szóhasználat.)

Ana, drága egyetlen takonygombócom, attól még, mert amint rágondolsz az illetőre beindulsz tőle, nem azt jelenti, hogy többet érzel iránta, mint holmi fizikai vonzalom. Én, itt és most fel tudnék sorolni vagy tíz embert (csak pasikat is, ha adsz tíz másodpercet), akiknek a gondolatára beindulok érzékenyebb napjaimon és még életemben nem feküdtem le velük. Legtöbbjükkel sosem találkoztam. Az esélye, hogy valaha fogok is elég kicsi. Kétlem, hogy ez sírig tartó szerelem lenne.

Christian Grey körülbelül annyira összetett, mint az átlag mondatok ebben a könyvben. (Megsúgom: nem túlságosan.) Nem értem, mit kell ennyit gondolkodnia Anának rajta. Mondjuk azzal az agyi kapacitással, amit eddig felmutatott…

Azzal, hogy rá keresel a BDSM kifejezésre a Google-ben, nem fogsz választ kapni a gyermekmolesztálásról felvetődött kérdéseidre. Próbáld csak ki.

Most árult el engem Ana tudatalattija. A lényeg nagyjából az, hogy elítéli azt, amit Grey csinálni akar, de túlságosan jó volt a szex, hogy abbahagyja. Hát, drágám, ez már a te bajod.

Tizenegyedik fejezet:

Először ki akartam aknázni minden kis gonoszságot a szerződésben (találtam azért néhányat), de aztán rá kellett jönnöm, hogy tök mindegy, hogy én mit tartanék megfelelőnek és mit nem. Ana, ha akar egyáltalán, tud alkudni (milyen kis ügyesen lealkudta azt az egy nap tornát is!), de ha túl soknak tartja, szimplán nem írja alá. Ennyi.

Szemlátomást túl soknak tartja. Teljesen felesleges ragozni, közli, hogy: „Szó sem lehet róla, hogy egyáltalán fontolóra vegyem ezt az étlapot!”

MOST ÖSSZEHASONLÍTJA EZT AZ ENGEDELMESSÉGI SZERZŐDÉST A HÁZASSÁGI ESKÜVEL?! Csak hogy tisztázzam, arra a következtetésre jut, hogy a házassági esküben is valami „engedelmességet” fogadnak egymásnak a párok (főleg a nő, gondolom). Én ezt nem hiszem el.

Oké, utána néztem. Ez egy katolikus házasságkötő eskü szövege: „Pap: Most pedig, ősi magyar szokás szerint, esküvel is erősítsétek meg azt, amit az imént egymásnak ígértetek! Tegyétek ujjatokat a feszületre, és mondjátok utánam az eskü szavait! (Vagy olvassátok fel az eskü szavait.)
-Isten engem úgy segéljen, Nagyasszonyunk a boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentjei,
-(csak a vőlegény) hogy a jelenlévő N.-t szeretem, szeretetből vettem feleségül
-(csak a menyasszony) hogy a jelenlévő N.-t szeretem, szeretetből mentem hozzá feleségül
-Isten rendelése szerint, az Anyaszentegyház törvénye szerint, és hogy őt el nem hagyom holtomiglan-holtáiglan semmiféle bajában. Isten engem úgy segéljen!”

Nem látok benne semmilyen engedelmességet.

Oké, Ana lehetne még református: „Én… esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy …-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt / Szeretetből megyek hozzá Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője / segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.”

Hmm… Valamit biztos elnézek.

A tudatalattid a szerződés elolvasása előtt kettő darab perccel sikította, hogy nem érdekli, neked kellenek azok az orgazmusok. Most pedig a lehető legegyértelműbben közli, hogy szó sem lehet róla. 

Anának a tudatalattija sem tudja, hogy mit akar. Egész pontosan mindig az ellenkezőjét akarja annak, amit öt perccel azelőtt.

Nyilvánvalóan, ha nem ugrasz az első gazdag domináns és agresszív faszi ölébe, aki szexin néz ki, és valamiért még veled is akar „keményen baszni”, akkor vénlány leszel „egy csomó macskával és klasszikus regénnyel.” Mert senki más nem fog akarni téged, soha. Bár, hogy őszinte legyek, ha csak ez a két választási lehetőségem lenne, valószínűleg a macskákat választanám. A macskák legalább nem kényszerítenének rá, hogy olyat tegyek, amit nem akarok, mert aláírtam egy szerződést, miszerint mindent meg kell tennem nekik, feltételek nélkül. Legalábbis nem ennyire egyértelműen. Az agymosó hullámaik nem számítanak.

Kate is elárult. Már mindenki elárult ebben a könyvben. Pedig azt hittem, hogy ő értelmes. De Anának sikerült átvernie. Csalódtam az emberiségben.

EDDIG NEM VOLT E-MAIL CÍMED?! A legtechnikaellenesebb, paranoid ismerőseimnek is van e-mail címe.

Ne mondd, hogy olyan emberként, akinek nincs e-mail címe, rá fogsz jönni a legújabb, leghiperszuperebb számítógép kezelésére mindenféle segítség nélkül. Nem hiszem el.

Tudom, hogy én a gépemből elszívott energián élek, de hogy a későbbiekben nem lesz szükséged legalább egy számítógépre? Értem, hogy nem akarsz elfogadni egy ilyen ajándékot, de ez túl nagy hazugság.

Miközben Ana Jokerként zuhanyozik (fülig ér a szája, na), el is felejti, hogy el kell döntenie, hogy alá ír-e egy szerződést, ami a következő három hónapra alárendeltet csinál belőle, mert a másik fél küldött neki egy pajkos üzenetet. Ez a nő hogy volt képes valaha bármire is koncentrálni?

José kiheverte Anát három napon belül. Nem számolom össze, nekem mennyi időbe került a különböző crush-aimat kiheverni, mert kínos lenne.

Ha Anastasia véletlen velem chatelne, állandóan ficánkolna a székén, mert én nemhogy folyton kacsintó smileykat, hanem még kiscicás smileykat is küldözgetek.

Undorodik az „Alárendelt” Wikipedia oldalától. Ez a nő öt perccel ezelőtt játszott le egy komplett tanár-diák szerepjátékot a faszival, akivel előzőnap lefeküdt. Ami nem egy elítélendő dolog, és semmi köze a BDSM-hez, de ezek után tényleg undorodik valamitől, aminek egy enyhébb és kevésbé kötöttebb formáját fél órával azelőtt produkálta? Na, most már kíváncsi vagyok mit ír az angol Wikipedia a szubmisszívekről.

Én nem tartom magam alárendeltnek, de engem nem undorított el a dolog. Nyilván ez a saját ízlése és nyilván nem tesz olyat, ami az ízlésének nem teszik. Ezek szerint közli Greyjel, hogy szép volt, jó volt, de elég volt. Nyilván visszaadja a könyveket, meg a gépet. Nem ez az első alkalom, hogy elhatározza, hogy ez neki nem tetszik. Amivel nincs baj, csak akkor hajrá csajszi, balra el.

Oké, oké. Még megértem, hogy egy megfelelési kényszert/valamiféle félelmet össze lehet keverni a vonzalommal (azt sem értem, hogy hogyan, de tegyük fel, hogy megértem), de az undort?! Tényleg?! 

Van, aki képes undort és szexuális izgalmat érezni egyszerre?! Hívjátok az X-ment. Oké, ezt nem gondoltam át, inkább oltsátok be azzal a szérummal, ami elveszi a mutáns erejét, mindenkinek jobb lesz tőle, főleg neki. Meg nekem, mert nem kell viszontlátnom sok kedvenc fikcionális karakterem között.

Gondolkodnia kell. Ez hosszú lesz. De legalább dönt valahogy. Mondjuk vagy huszadjára ebben a könyvben és eddig minden egyes alkalommal az ellenkezőjét döntötte el, ami szerintem a tipikus női sztereotip „jaj, nem tudom eldönteni, mit akarok”-ba se fér bele.